PÁLYÁZATI KIÍRÁS A 2027-ES OFF-BIENNÁLE KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ KURÁTORI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE

 

Az OFF-Biennále Egyesület 2027 május-júniusában rendezi meg a hatodik OFF-Biennále Budapestet. Ez a kiadás egyrészt az első, 2015-ös OFF együttműködésen és szolidaritáson alapuló közösségi szellemét szeretné újra életre kelteni a demokratikus művészeti közeg szereplőinek bevonásával; másrészt pedig, ennek az együttműködési hálózatnak egy pontját képezve, kurátori stábja gondozásában maga is létrehoz projekteket, amelyekben nagy hangsúlyt helyez új, hazai művészeti alkotások és nemzetközi koprodukciók megvalósítására.

Az OFF-Biennále Egyesület a következő, 2027-es OFF-Biennále kiadáshoz kapcsolódóan nyilvános pályázatot hirdet kurátori együttműködésre egyének és kollektívák számára, akik az OFF kurátori csapatának munkájában, egy közösen megvalósított csoportos kiállítás létrehozásában szeretnének részt venni.

 

A pályázat kiírója:

Az OFF-Biennále Egyesület tíz éve jött létre alulról építkező kezdeményezésként, azzal a céllal, hogy változatos tevékenységein keresztül erősítse a hazai független művészeti szcénát, és hozzájáruljon a szólásszabadság tereinek megteremtéséhez és fenntartásához. Mindezt úgy, hogy sürgető, ám a közbeszédben kevesek által képviselt társadalmi, politikai és ökológiai kérdésekről kezdeményez nyilvános diskurzust.

Az OFF mögött álló szakmai csapat 2015 óta rendszeresen megszervezi az OFF-Biennále Budapest nevű rendezvényt hazai és nemzetközi partnerek széleskörű együttműködésére alapozva. A civil és kulturális önszerveződést és aktivizmust egyre inkább lehetetlenné tevő politikai légkörben az OFF-Biennále mint szervezet és mint rendezvény tehát egy folyamatos kísérlet, amely egy fenntartható, demokratikus művészeti intézmény modelljének létrehozásán dolgozik a civil szférában, és amelynek rugalmasságát széleskörű kapcsolatrendszere és adaptív működésmódja biztosítja.

 

A 2027-es OFF-Biennále előzetes tematikai felvetése:

A 2027-es OFF-Biennále keretein belül alulról szerveződő, közös ügyek és értékek mentén létrejövő, szolidaritáson, bizalmon, szeretet-alapú viszonyokon alapuló csoportok, közösségek, együttműködések, ill. ezek művészeti megjelenítései kerülnek fókuszba.

A „radikális kedvesség” fogalma az elmúlt időszakban egyre gyakrabban kerül előtérbe (legutóbb például Babarczy Eszter publicisztikájában), noha valójában korántsem új gondolatról van szó. A saját, önző megfontolásaink ellenében a másik érdekeinek megértése és előtérbe helyezése, a rászorulók megsegítése, a közösség szolgálata emberségünk legalapvetőbb pillére volt mindig is. Hogy erre mégis unos-untalan emlékeztetni kell magunkat, ugyancsak régi tapasztalat.

A radikális kedvesség mostani felfutását gyakran a harag fűti: a harag, ami a társadalmi igazságtalanságok és egyenlőtlenségek, a gazdasági kizsákmányolás mechanizmusai, a „másokkal” szembeni előítéletek, a gyűlölettel teli közbeszéd miatti felháborodásunkból fakad. A radikális kedvesség gyakorlata ezért legtöbbször azok körében jelenik meg, akik amúgy eszköztelenek, nincsenek hatalmi helyzetben; mégis társadalomformáló erővel bír, hiszen mindig cselekvő és közösségi, nem individualista jellegű. A legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy a radikális kedvesség megköveteli tőlünk, hogy „továbbadjuk.”

De ennél többről van szó. Radikálisan kedvesnek lenni azt jelenti: megérteni, hogy a mi emberségünk sem nem nagyobb, sem nem kisebb mások emberségénél. Ezek az eszmék magukban hordozzák az egyenlőség magvait, mert megkövetelik, hogy az embereket olyannak lássuk, amilyenek, ne pedig „másikként”. Mindez azt is jelenti, hogy a megértés szándékával kell fordulnunk környezetünk, a nem emberi élőlények, valamint az idegenség különböző tapasztalatai felé is. A radikális kedvesség számtalan gondolkodónál megjelenik Søren Kierkegaard-tól és Mahátma Gándhitól bell hooksig vagy a Care Collective-ig, akik felismerték annak szükségességét, hogy a világot a saját érdekeinken túlmutató módon lássuk, azért, hogy értelmet, értéket és egy igazságos világot teremtsünk.

Ezért olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy milyen alternatívái lehetnek az államapparátusok hierarchikus, gyakran szűk csoportérdekek mentén kisajátított rendszereinek, a neoliberális kapitalizmus kizsákmányoló struktúráinak, valamint a hagyományos családmodell kizárólagosságát hirdető patriarchális berendezkedésnek? Hogyan tudják az alternatívákban gondolkodók megkérdőjelezni, legalább a maguk számára átalakítani, vagy akár lebontani ezeket?

Közelebbről nézve: például a választott családokban miként hagyhatók el a tekintélyelvű struktúrák olyan szerveződésekért, ahol a kapcsolatok reflektáltak és visszavonhatók, ahol az érzelmi és gondoskodó munka előtérbe lép, és amelyek kollektívvá teszik azt, amit a hagyományos család privatizál? Láthatjuk-e az elmagányosodást olyan produktív törésként, amely egyrészt rámutat a normatív családmodell kiüresedésére, másrészt lehetővé teszi új kötődési módok kialakulását?

És általánosabban: milyenek azok a jövővíziók, amelyek figyelembe veszik a sérülékeny csoportok és az emberen túli világ nézőpontjait? Összekapcsolódhatnak-e ezek a kezdeményezések, hogy közös hálózatokat hozzanak létre?

A kortárs művészeti színtér – a terület szabályozatlansága, piaci és politikai kiszolgáltatottsága miatt – mindig is aktív kezdeményezője volt ezeknek a társadalmi kísérleteknek. Emellett láthatóságot adott, platformot teremtett az ezzel kapcsolatos gondolatoknak, történeteknek, párbeszédnek és mozgalmaknak. Ma Magyarországon és a kelet-európai régióban különösen aktuális a fenti kérdések vizsgálata; nem az idealizálás szándékával, hanem egyfelől az ilyen kezdeményezéseket fenyegető bizonytalanságra, konfliktusokra és kimerülésre, másfelől a látszólag szintén alulról szerveződő, mások kizárásán alapuló, egyes politikai ideológiákat dogmatikusan követő, szektariánus csoportok terjedésére reagálva.

Ez az előzetes tematikai felvetés csak a későbbiekben, a kiválasztott projektek tükrében válik majd végleges koncepcióvá.

 

Miért érdemes bekapcsolódni a következő OFF-Biennáléba:

Az OFF-Biennále platformot teremt a szolidaritás, a kritikai gondolkodás és a szólásszabadság erősítésének, a kreatív ellenállás különböző formáinak. A közösen megvalósított projektek ill. az így megfogalmazott üzenetek, értékvállalások széleskörű társadalmi nyilvánosságot kapnak, becsatlakoznak a nemzetközi diskurzusokba; eközben a résztvevőknek lehetőségük nyílik egymástól tanulni, egymást segíteni, és új kapcsolatokat építeni itthon és a nemzetközi színtéren.

 

A pályázat olyan művészeti szakembereknek és kollektíváknak szól, akik 

szívesen csatlakoznának a 2027-es OFF-Biennále kurátori csapatába. Ennek a szakmai csoportnak a feladata egy olyan kurátori koncepció kidolgozása és megvalósítása lesz, együttműködésben az OFF-Biennále menedzsmentjével, amely nagy hangsúlyt helyez új magyar és régiós művészeti produkciók és koprodukciók létrehozására hazai és nemzetközi partnerekkel.

 

Mit nyújt az OFF?

Támogató szakmai közeget; civil keretek között biztosítható infrastruktúrát és menedzsmentet; magyar viszonyok között versenyképes kurátori díjazást megbízási szerződéssel, lehetőleg számla ellenében. 

 

A PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI:

Pályázók köre:

Természetes személyek, egyéni vállalkozók, kollektívák (jogi személlyel vagy anélkül)

Pályázni lehet:

A fent vázolt tematikai-strukturális felvetéshez kapcsolódva egy motivációs levéllel és szakmai tervvel, amely megmutatja a pályázó szakmai motivációit és érdeklődési körét, ugyanakkor kiválasztás esetén nem kötelező érvényű sem a pályázó, sem az OFF számára, mindössze kiindulópontot jelent a közös kurátori munka tekintetében.

 

A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL:

a) Motivációs levél és szakmai terv (max. 2 oldal, pdf), amely válaszol az alábbi kérdésekre: 

• Miért szeretnél az OFF kurátori csapatában dolgozni?
• Milyen témákra, tendenciákra, művészeti jelenségekre fókuszálnál a munka során?
• Ehhez kapcsolódva milyen magyar művészt/művészcsoportot kérnél fel egy új művészeti projekt megvalósítására (max. 2 művész/művészcsoport)?
• Továbbá milyen már létező magyar és nemzetközi műveket válogatnál be (max. 5 mű)? 
• Hogyan kapcsolódna mindez a 2027-es OFF-Biennále tematikai felvetéshez?
• Heti szinten kb hány órát tudnál dedikálni az OFF-os munkára 2026. április 1-től 2027. június 30-ig ?

b) Szakmai önéletrajz a pályázó elérhetőségeivel (max. 2 oldal, pdf)

c) A pályázó által aláírt együttműködési és értéknyilatkozat (pdf)
Letölthető dokumentumok: Nyilatkozatok, Adatkezelési tájékoztató

d) Kitöltött Google űrlap: https://forms.gle/KW63PRqiup1Kax3Y8

 

A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA, HATÁRIDEJE:

A pályázatokat 2026. március 8. nap 24:00 óráig kell benyújtani emailben az email címre. Az email tárgya: kurátor

 

A PÁLYAMŰVEK ELBÍRÁLÁSA, EREDMÉNYHIRDETÉS:

A beérkezett pályázatokat az OFF-Biennále boardjából, stábjából és felkért szakemberekből álló zsűri bírálja el.

A pályázat eredményéről a kiíró 2026. március végével fogja a pályázókat írásban értesíteni.

A nyertes pályázóval az OFF-Biennále Egyesület fog megbízási szerződést kötni.

Az OFF-Biennále fenntartja a jogot, hogy a jelen pályázat keretein kívül is kezdeményezzen együttműködéseket. 

 

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

A pályázattal kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolására online fórumot szervezünk 2026. február 20-án pénteken 17 órától, amelyre itt tudsz belépni: https://us06web.zoom.us/j/81734000642

Kérdéseidet előre is elküldheted az címre, a tárgyba írd be: kurátori kérdés.

 

(Borítókép: Slavs and Tatars, Népek barátsága (Zászlók), 2011, fotó: Vörös Judit © OFF-Biennále Budapest archívum)