Kontaktok

2015. május 21–27.

A lényegre szorítkozva, e cím alatt egy több mint 32 ezer fotóból álló saját archívumot mutatok be. A fotók 1992-től a jelenig teljesen egységes formában, időrendi-készülési sorrendben láthatóak ebben az anyagban. A cím egyszerűen arra a formára vonatkozik, ahogyan ezek a képek megjelennek. Úgy gondolom a kontakt, vagy kontakt másolat fogalma a fotográfiai szakmán kívülieknek kevéssé ismert,ezért magyarázatra szorul. Mindenekelőtt analóg fotográfiai fogalomról van szó, ebben a már digitális képhasználatra berendezett új világban. Tehát a definíció a következő. A kontakt másolat pozitív  másolat. Készítésekor a fényérzékeny fotópapír a negatívval közvetlenül érintkezik, vagyis a kontakt másolat a negatívval azonos nagyságú. Ebben az esetben az a 32 ezer kép, ami ily módon látható, kisfilmes azaz Leica formátum, másként 35 mm-es filmre készült. Ez pontosan 24 X 36 mm-es képecskéket jelent, amelyek tekercsenként/ oldalanként 36-38 képet eredményeznek. Ezek az oldalak százoldalas kötetekbe rendeződnek, így összesen 9 db számozott, vaskos könyvbe foglalva.Ebből a módszerből több dolog is következik. A filmtekercs minden egyes expozíciót, hibát,vagy véletlent is megőriz. Ha törlés lenne, a hiány is láthatóvá válna. (Az a létmódbeli elkülönülés,ahogyan az analóg és a digitális kép viszonyul egymáshoz tovább vezet fontos teoretikus kérdések felé.) A jelen esetben csak ez az egy jellemző érdekes. A kontaktokon lekövethető, kiolvasható módszertanra, folyamatra gondolok, amelyeken nyomon követhető egy-alkotó munkamódszere. Így betekinthetünk , akár az ismert eredményeket megelőző kísérletekbe, tévedésekbe, formai variációkba. A véletleneket, az esetlegességeket, magát az életet, nem lehet kizárni.

Ez a 32 ezer fotó a történetet, 23 év történetét is magában foglalja. Az anyag a tanulmányképektől a privát,kísérleti, és publikusnak szánt képekig esetlegesen egymás mellé rendelve olvasható egy egyedi történetként is. A történetben felbukkannak a kortárs művészeti élet szereplői,turistafotók, ismert és ismeretlen meg nem valósult projektek, stb. Mint egy régmúltból indulófilm, 1992-ben fekete-fehérben kezd, majd 1996-97 fordulóján színesbe vált, és tart a jelenig. Anakronizmusként is érzékelhető ez a fajta változatlan analóg képhasználat. Bár fotográfiáról van szó, képzőművész vagyok, a fotóhoz a médiumelmélet felől közelítek. A fotografikus képek működési mechanizmusát vizsgálom. Legfőképp teoretikus okai vannak annak, hogy az analóg technikát használom. Az évek során ráadásul több olyan hosszútávú projektet is vittem, amely miatt szükség volt, van erre a az egységességre és egyenletességre (pl.„Fonyód projekt” 1996-2014-ig). Ezek közül számos támogatás, ill. anyagi háttér hiánya miatt nem valósult meg. Ebben az archívumban mindez látható.  Tehát archívumként, vázlatfüzetként, naplóként is értelmezhető ez a képanyag. Bár ez képzőművészeti logikát felmutató anyag alapvetően, mégis kapcsolódhat a kortárs elméletekben jelenlévő, az archívumokkal kapcsolatos diskurzushoz. (Szabó Dezső)

Kiállító művész: Szabó Dezső

Helyszín: PH21 Galéria (1092 Budapest, Ráday utca 55.)