Megragadhatjuk-e az ökológiai válságot helyi jelenségeken keresztül? Milyen tudást képviselhet együtt egy ökológiai hálózatkutató, egy környezetpszichológus és egy képzőművész, és ez miként segíthet a jelenünk és a lehetséges jövőnk megértésében? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres válaszokat az xtro realm művészcsoport által megalakított ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség. Az intézményben felfedezhető kutatásalapú munkák és tudományágakon átívelő elméleti anyagok a legégetőbb ökológiai kérdéseket dolgozzák fel.
A kaptár mint építészeti tárgy a méhész és a méhek kapcsolatából születik. Akárcsak az építészet, a benne és körülötte élők között teremt kapcsolatot. Az idők során a kaptár egyre kevésbé követte a méhek eredeti, természetes lakóhelyeként szolgáló faodvak formáját, mind inkább az ember igényeit szolgáló építménnyé vált. Megszűnt tehát az egyensúly: a méhek helyett az emberek lettek a meghatározó tényezők. A kaptárak változása okozta stressz, a monokultúrás földművelés és a számukra mérgező növényvédő szerek miatt a méhek sokkal érzékenyebbek lettek a betegségekre és parazitákra, így függőségben élnek az embertől, mert nincs idejük és energiájuk saját problémáik megoldására. A modern nagyvárosi élet szűkös lakótereivel és a természetből való kiszakítottságával hasonló krízishelyzetet teremt az emberek számára. Az elmagányosodás problémája az elmúlt évben még inkább felerősödött.
A kiállítás a digitális információtechnológia előretörésével kapcsolatos kérdésekre keres választ, és azt vizsgálja, hogy a demokrácia jelenleg ismert formája túléli-e a mesterséges intelligencia, a közösségi média, azaz a digitális információtechnológia előretörését. Hogyan befolyásolja egyéni döntéseinket, a személyes és nemzetállami szuverenitást, ha az információs társadalom is algoritmus-vezérelt?
Képesek lehetnek-e a növények társadalmi változást előidézni vagy különös, ismeretlen erők mozgatásával spirituális polgári engedetlenséget szítani?
A MENÜ imaginaire fókuszában az étkezés jövője áll: képzőművészek, designerek és filozófusok kérdésfelvetéseit ismerhetjük meg az élelmiszer-rendszerek legégetőbb kérdéseivel kapcsolatban. Életmódunk és fogyasztási szokásaink jelentős mértékben formálják a tájat és a természeti környezetet – a bemutatott művek és az általuk felvázolt spekulatív hipotézisek az étkezés kérdésén keresztül vizsgálják az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatását is.
A Vitkovics Mihály utcai egykori Patyolat-üzletben „Nem cukorból vagyunk, hanem betonból” címmel valósul meg a HÍRDALCSOKOR projekt kiállítása, ahol az alkotók a Kartali Asszonykórussal készített két új videómunkát mutatják be.
A kiállítás részeként látható lesz a kórussal közösen írt új dalcsokor videóklipje, melyet Kartal különböző helyszínein forgattak, valamint a „Kartali kerekasztal” című harminc perces werkfilm, amely betekintést nyújt a forgatást előkészítő próbákba, beszélgetésekbe és a kollaboratív alkotófolyamat közösségi pillanataiba.
A Levegőt! című vers 1935 novemberében íródott. Ez látszólag a béke és jólét korszaka volt: Európa – s benne Magyarország – kivergődött a nagy gazdasági világválságból, a rend helyreállt. De milyen is volt ez a rend, amelyet a költő „nem ilyennek képzelt”? A kutatási kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be a vers születésének társadalmi-politikai kontextusát, és kortárs művek segítségével annak lehetséges 21. századi olvasatait kínálja.
2021. április 27-én 5 órától Igor és Ivan Buharovval Nemes Z. Márióval költő, esztéta, kritikus beszélget a Revolúcióparabotanika című kiállításukról, a teret behálózó hungarofuturista politikai-esztétikai energiákról, és a növények által irányított spirituális forradalom lehetőségeiről.
Május elsején a Hírdalcsokor csapata és a Varsányi Szirének feminista kórus online felolvasóesttel ünneplik a főként nők által végzett láthatatlan munkát. Egy közös gyűjtésből fognak személyes történeteket felolvasni, és ezekről kezdeményeznek egymás között, illetve a közönséggel egy kötetlen beszélgetést.
Esemény
05.07
19:00
ISBN könyv + galéria (1084 Budapest, Víg uca 2.)
A rendezvény során bemutatásra kerül a Berlin-Budapest székhelyű Technologie und das Unheimliche (T+U) művészeti kollektíva és kiadói projekt legújabb, az OFF-Biennále Budapest 2021 felkérésére készült Xenotopia című kiadványa.
Esemény
05.08
10:00
Nappali (1093 Budapest, Lónyay u. 50.) ()
A Xenotopia kiadvány megjelenésének apropóján második alkalommal, ezúttal az OFF-Biennálé Budapest 2021 kerül megrendezésre a rA/Upture tematikus konferencia.
Francia Intézet Down to Earth előadássorozatának negyedik alkalma ezúttal az OFF-Biennále Budapest 2021 alatt kerül megrendezésre.
Az előadás Vladan Joler munkáit elemezve gondolkodik arról a feszültségről, ami az emberi cselekvés adatalapú optimalizálása és a technológiai környezet felhasználóbarát „humanizálása” között áll fenn.
A Független Színház Magyarország előadásai, művészeti akcióinak, műhelymunkáinak és tréningjeinek célja, hogy a mindannyiunkat érintő társadalmi kérdésekre, problémás élethelyzetekre társainkat megértve, velük együttműködve találjunk válaszokat.
Kína legszennyezettebb levegőjű nagyvárosában, a Pekingtől 40 kilométerre fekvő Langfangban nehéz helyzetben vannak a környezetvédelmi iroda munkatársai. A várost egész éven át beborító szmog felszámolásához keményebben kell fellépniük a kisvállalkozókkal szemben, azonban sokaknak egyetlen megélhetése a károsanyag-kibocsátással járó üzlet. A Szmogváros súlyos kérdéseket feszeget, amelyek nem csak kínai, de globális viszonylatban is sürgetőek: feloldható-e az az ellentét, ami a természeti egyensúly helyreállításának igénye és a mindennapi emberi érdekek között feszül?