Esemény
A dokumentarista eszközöket alkalmazó projekt célja egy dokumentumfilm, egy a civil szerveződés kérdéseivel foglalkozó online adatbázis, hosszabb távon pedig egy olyan mobil közösségi hely megvalósítása, amely a kultúra és művészet újrapoziconálása által és azon keresztül fogja össze a civil társadalom és a demokratikus közélet helyreállításán munkálkodó társadalmi csoportokat.
Esemény: nyilvános vita
Időpont:
2015. 05.28., 20:00-22:00
Megnyitó:
a videó-sorozat megtekinthető április 24. 20:00-tól
a beszélgetés időpontja május 28. 20:00
A Harmadik szektor egy hosszútávú kutatás, amelynek célja három magyarországi közösségi kezdeményezés (Auróra, Gólya Közösségi Ház és Presszó, OFF-Biennále Budapest) történetének, motivációinak, módszereinek és tapasztalatainak feltárása a tudásmegosztás és egy új kulturális paradigma megvalósítása céljából.
A dokumentarista eszközöket alkalmazó projekt célja egy dokumentumfilm, egy a civil szerveződés kérdéseivel foglalkozó online adatbázis, hosszabb távon pedig egy olyan mobil közösségi hely megvalósítása, amely a kultúra és művészet újrapoziconálása által és azon keresztül fogja össze a civil társadalom és a demokratikus közélet helyreállításán munkálkodó társadalmi csoportokat.
Hogyan valósítható meg a demokratikus működés mikroszervezeti szinten és milyen hierarchiákat termel ki? Milyen közösségfogalom képes egybetartani egy önszerveződő közösséget és miként biztosítható a valós részvételiség? Mennyire zártak ezek a közösségek és a tevékenységük miként nyitható ki? Hogyan és meddig tarthatóak fenn a civil tevékenység alapját képző önkéntesség energiái? Milyen álláspontok jellemzik a grass root kezdeményezések pártpolitikához való viszonyát? Melyek jelen pillanatban e kezdeményezések legfontosabb elvi problémái?
Mi lesz 10 év múlva? (felvezető)
Hogyan valósítható meg a demokratikus működés mikroszervezeti szinten, és milyen hierarchiákat termel ki? Milyen közösségfogalom képes egybetartani egy önszerveződő közösséget, és milyen módon képzelik el a civil társadalmat? Mennyire zártak, és tevékenységük miként tehető nyitottabbá, illetve miként biztosítható a valós részvételiség? Hogyan és meddig tarthatók fenn a civil tevékenység alapját képező önkéntesség energiái? Milyen álláspontok jellemzik a grassroots-kezdeményezések politikumhoz való viszonyát? Milyen missziót fogalmaznak meg e közösségek, és melyek jelen pillanatban a legfontosabb elvi problémáik, kérdéseik?
…egyszóval, mi lesz tíz év múlva?
Misszió: Önfenntartás, közösség, társadalmi nevelés (2. rész)
De valóban képesek lesznek modellértékűvé válni ezek a kezdeményezések? A legnagyobb kérdés és probléma, hogy a professzionális és a közösségi alapú szerveződés között feszülő ellentmondást hogyan sikerül, és sikerül-e egyáltalán feloldani, továbbá hogy az (ön)fenntartás mindennapos gondjai mennyire szorítják háttérbe a saját maguk által meghatározott és felvállalt társadalmi küldetés teljesítését. Ezek a kérdések mindhárom közösség számára meghatározóak és különböző mértékben jelentenek problémát. A szakmaiság és a közösségi szerveződés szempontjainak konfliktusa az OFFBB esetében kerül a legerősebb konfliktusba, miközben a kultúra területén éppúgy szükség lenne az ellentmondás áthidalására és a szabad kritikai terek megteremtésére.
De mégis, kik azok a civilek? Mi az a civil társadalom? (3. rész) Ki fog derülni, hogy ezek a kísérletek beválnak-e, erre persze semmi garancia nincs, de az biztos, hogy a hasonló szerveződések jelenthetnek valamelyest garanciát arra, hogy magához térjen végre a civil társadalom, és kitermeljen valami – ellenszélben is – működőt.
Mi legyen a politikával? Értelmezések, álláspontok, gyakorlatok (4. rész) A fenti dilemmák, konkrétabban az aktív társadalmi-politikai részvétel kérdése a nemzetközi művészeti életben a 20-as évek avantgárdját követően a 60-as évek végén jelentek meg újra. Az azóta eltelt időben e kérdésben változatos álláspontok alakultak ki, a szindikalista jellegű művészeti gyakorlattól kezdődően (Art Workers Coalition) az egyszerű, helyi kérdések megoldását célzó „alkalmazott” társadalmi beavatkozásokon keresztül (WochenKlausur), a politikai stratégiák kisajátításáig (Jonas Staal), hogy csak néhányat említsünk. A kérdések középpontjába napjainkra az a dilemma került, hogy a különböző társadalmi szerepek felvállalása mennyiben veszélyezteti a művészet saját – őt magát az egyéb társadalmi gyakorlatoktól megkülönböztető – identitását. Annak a határvonalnak a kereséséről van tehát szó, amelyen belül a művészet úgy képes társadalmi beavatkozásokat végrehajtani, hogy közben sikerül önazonosságát megőriznie. E határvonalak beazonosításában a Harmadik Szektor és az OFFBB álláspontjában nézetkülönbség van, amely sorozatunknak a kultúrával foglalkozó részében bővebb kifejtésre kerül.
Harmadik Szektor:
Albert Ádám, Balázs Anna, Erlich Gábor, Karas David, KissPál Szabolcs, Zubek Adrienn
Közreműködők:
Auróra, Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszó, OFF-Biennále Budapest, Partizan Architecture, Ferenczy Dóri, Gutema Dávid, Halász Júlia, Mikulán Dávid, Zámbó Ferenc
Támogatók:
Kettős Mérce blog, DocuArt, Studió K Színház
Köszönet:
Tamás Gáspár Miklós, Udvarhelyi Tessza, Timár Katalin, Ruszty László
Kapcsolódó programok: http://kettosmerce.blog.hu/tags/Harmadik_Szektor
További információ: www.harmadikszektor.hu
Albert Ádám (1975, Veszprém) Budapesten él és dolgozik, http://www.albertadam.hu/
Balázs Anna (1988, Békéscsaba) Budapesten él és dolgozik
Erlich Gábor (1986, Siófok) Budapesten él és dolgozik
Karas David (1987, Nürnberg – D) Budapesten él és dolgozik http://0m2.hu/, http://karasdavid.blogspot.hu/
KissPál Szabolcs (1967, Tirgu Mures – RO) Budapesten él és dolgozik http://www.intermedia.c3.hu/~kspal/index.htm,http://nemma.noblogs.org/
Zubek Adrienn (1975, Körmend) Budapesten él és dolgozik