Beszámoló a Függetlenek csúcstalálkozójáról / OFF2027 nyitónap és mi következik ez után

November 8-án, az aqb-ben indítottuk el nyilvánosan az OFF-Biennále Budapest 2027 előkészítését – közel 100 résztvevővel.

Az egész napos szakmai és közösségi esemény a független kulturális szervezetek képviselőit, a kortárs művészeti szcéna szereplőit és az érdeklődőket hívta közös gondolkodásra, hogy feltérképezzük a hazai független, önszerveződő kortárs művészeti ökoszisztéma aktuális működési kereteit és kihívásait, valamint bemutassuk a következő OFF-Biennáléval kapcsolatos terveinket.

Megkezdődött a közös gondolkodás

Török Tímea, az OFF2025 mediációs programját vezető szakembere ismerkedős szituációs játékkal  segített a résztvevőknek megismerkedni és „bemelegíteni” az egész napos diskurzusra.

Ezt követően az OFF stratégiai board tagjai – Erőss Nikolett, Székely Katalin és Somogyi Hajnalka – ismertették:

– a 2027-es biennále kereteit,

– a 2026 januárjában induló nyílt pályázat fő tudnivalóit,

– az együttműködés lehetséges formáit.

A pályázatról röviden:
Az OFF-Biennále 2026 januárban nyílt pályázatot hirdet magyarországi résztvevők számára. A kiválasztott projektek 2026–2027 során rendszeres szakmai találkozókon és közösségi platformokon vesznek részt, ahol első sorban koordinációt és kurátori konzultációt biztosítunk. A program célja, hogy erősítse a tartalmi kohéziót, támogassa a közös gondolkodást és a fenntartható együttműködési struktúrákat, miközben megőrzi a projektek önállóságát. Olyan proaktív szereplők jelentkezését várjuk, akik készek felelősséget vállalni, valamint tudást és eszközöket megosztani.

Bővebb információ itt található.

“Lehetőség az együttműködésben, hálózatosodásban van”

A délelőtti szekciót egy panelbeszélgetéssel zártuk: Erdődi Katalin (Trafó), Erőss Nikolett (Budapest Galéria, OFF-Biennále Budapest), Forgács Péter (FreeSZFE), Menesi Attila (Kontextus Program) és Petrányi Luca (Useless Galeri) részvételével arról beszélgettünk, hogyan tudnak ma az intézmények és a független szereplők valóban egyenrangú partnerekként együttműködni a kulturális ökoszisztémán belül. A résztvevők a függetlenség jelentését, az intézményi működés lehetőségeit és korlátait, valamint az együttműködés és hálózatosodás szerepét vizsgálták, kiemelve a szakmai autonómia, a fenntarthatóság,a kölcsönös támogatás és az egymásrautaltság mint lehetőség fontosságát. A beszélgetés rávilágított, hogy a közös gondolkodás és az új működési modellek kialakítása alapfeltétele egy nyitott, szolidáris kulturális környezet megteremtésének.

Önszerveződés és közösségszervezés a gyakorlatban

A délután folyamán a Közélet Iskolája Önszerveződés, együttműködés, közösségszervezés című gyakorlati workshopja azt vizsgálta, hogyan lehet hatékonyan együttműködni és önszerveződni a kulturális szcénán belül, valamint milyen szerepet játszik a közösségi munka a kultúrában és a társadalmi változás előidézésében. A résztvevők közösen gondolkodtak az együttműködés jelentőségéről, nehézségeiről és előnyeiről, majd csoportmunkában fiktív szerveződések vízióját és misszióját dolgozták ki. A műhely a nemrég bemutatott Csoportszervezés kézikönyvére épült, amely több mint tíz év tapasztalatát sűríti össze az önszerveződés gyakorlatáról.

Függetlenség a filmes szektorban

A napot a BIFF (Budapest International Film Festival) két alapítójával, Horváth Kristóffal és Szalai Tamással közös beszélgetés zárta, amely során a fesztivál történetéről, a függetlenség mibenlétéről, a különböző finanszírozási modellekről és a képzőművészeti valamint filmes szcéna együttműködési lehetőségeit jártuk körbe.

Hogyan tovább?

Hamarosan részletesen jelentkezünk a nyílt pályázat részleteivel.

Addig is kövessetek minket közösségi média felületeinken és ha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel az OFF-Biennále Budapest hírlevelére itt.