Projektek

Egyedüllét méhekkel

A kaptár mint építészeti tárgy a méhész és a méhek kapcsolatából születik. Akárcsak az építészet, a benne és körülötte élők között teremt kapcsolatot. Az idők során a kaptár egyre kevésbé követte a méhek eredeti, természetes lakóhelyeként szolgáló faodvak formáját, mind inkább az ember igényeit szolgáló építménnyé vált. Megszűnt tehát az egyensúly: a méhek helyett az emberek lettek a meghatározó tényezők. A kaptárak változása okozta stressz, a monokultúrás földművelés és a számukra mérgező növényvédő szerek miatt a méhek sokkal érzékenyebbek lettek a betegségekre és parazitákra, így függőségben élnek az embertől, mert nincs idejük és energiájuk saját problémáik megoldására. A modern nagyvárosi élet szűkös lakótereivel és a természetből való kiszakítottságával hasonló krízishelyzetet teremt az emberek számára. Az elmagányosodás problémája az elmúlt évben még inkább felerősödött. 

Az AUW az Egyedüllét méhekkel című projektjében azt vizsgálja, hogy a kaptár építészeti rendszere hogyan alakult az idők során, és az mennyiben hasonlít az ember számára létrehozott építészetre. Hajlamosak vagyunk az építészetre a természeti világ ellentéteként tekinteni, de valójában miért alakult ez így és miért gondoljuk, hogy a méhek által épített lép, vagy a hangyaboly a természet része, míg az ember által épített ház vele ellentétes világ? A kaptár a határon mozog, mivel az ember által épített, de méhek lakta tér, amely egyszerre van nagyon intenzív kapcsolatban a természettel, azaz a méhekkel és az emberrel, azaz a méhésszel is, akik egymással is kapcsolatban vannak. 

Az AUW hosszú évek óta foglalkozik egyszemélyes terek létrehozásával (Virágház, 2015; Gyapjúház, 2018). Ezek a terek nem teljes magányba zárnak: a méhek ebben az esetben olyan alkotó élőlényei az épületnek, mint a tető vagy az ablakok. Ahogyan az ablakon beáramló fény kapcsolatot teremt az ember és a külvilág között, ebben a térben a méhek hangján és illatán keresztül léphetünk kapcsolatba a körülöttünk lévő világgal. Formája, és az áttört burkolat egy felnagyított méhészmaszkra – kalapra utal, mint amit id. Pieter Brueghel Méhészek című rajzán (1568 k.) láthatunk. 

 

A látogatáshoz online felületen lehet regisztrálni, ahol megkaphatunk minden szükséges információt az épület használatról és a helyszínről, valamint egy általános leírást a munkáról.


Asszisztens: Zsoldos Anna

Időpont 04.23 - 05.30