04.25- 04.26
Esemény

Alexandra Pirici & Manuel Pelmuş: „Az arc eltűnő zenéje” (Mieko Shiomi) újrajátszva

Helyszín: Majakovszkij 102., a tranzit. hu nyitott irodája
1068 Budapest, Király utca 102.

Alexandra Pirici és Manuel Pelmuş bukaresti művészek a világ legismertebb kortárs művészeti eseményein és kiállítóhelyein, a Velencei Biennálén és a Pompidou Központban is bemutatták már műalkotások eljátszására épülő immateriális munkáikat. Ezúttal Mieko Shiomi 1966-os fluxus akcióját, Az arc eltűnő zenéjét ismétlik meg a tranzit.hu felkérésére.

Alexandra Pirici és Manuel Pelmuş festmények, szobrok, installációk és a művészettörténethez köthető események és helyzetek eljátszásával hozzák létre immateriális munkáikat. Céljuk, hogy új dimenzióba helyezzék és emelkedettségüktől megfosztva aktualizálják a felidézett műveket és eseményeket. A munkáikban közreműködő performerek hétköznapi ruhát viselnek, kizárólag a testükkel és a hangjukkal dolgoznak. A Román Pavilon meghívott művészeiként 2013-ban a Velencei Biennále több mint 100 éves történetéből válogattak (A Velencei Biennále immateriális retrospektív kiállítása), az azt követő évben pedig a Pompidou Központ „retrospektív tárlatát adták elő” Párizsban (Just Pompidou it. A Pompidou Központ retrospektív kiállítása, 2014). A bukaresti művészpáros a tranzit.hu felkérésére egy folyamatalapú akciót valósít meg az OFF-Biennále Budapest alkalmával, amelyben a japán származású művész, Mieko Shiomi fluxus akcióját, Az arc eltűnő zenéjét (1966) ismétlik meg/idézik fel.

Shiomi művén egy mosolyt látunk, amely lassan semleges arckifejezéssé válik. Pirici és Pelmus performerek közreműködésével egy szoborszerű, ám folyamatos mozgásban lévő mosolygépezetet alkotnak meg, amellyel az OFF-Biennále Budapest célkitűzései elé is tükröt tartanak. Üzenetük ugyanakkor nemcsak Magyarországon érvényes – ahol a művészeti kezdeményezések az egyre nagyobb teret hódító nacionalista elszigetelődési politika ideológiai kontrollja alá rendelődnek –, hanem egy tágabb, globális kontextusban is. Amint az akcióban résztvevő személyek újra és újra okot keresnek a mosolygásra, az „arc hosszan eltűnő zenéje” elszomorodva és mégis humorral emlékeztet azokra az erőfeszítésekre, amelyeket időről-időre mindannyian megteszünk, hogy folytatni tudjuk az ellenállást.

Részt vevő művészek: Alexandra Pirici; Pelmuş, Manuel

Muskovics Gyula

tranzit.hu (http://hu.tranzit.org)