12829342_1735656866653450_9049483116680413324_o

OFF-BIENNÁLE BUDAPEST 2 >> MÓDOSÍTOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Az OFF-Biennále Egyesület és az OFF kurátori csapata pályázatot hirdet a 2017. szeptember végétől az OFF2 keretében megvalósuló művészeti projekttervek kidolgozására.

Pályázni lehet olyan projekttervvel (pl.: kiállítás, előadás, workshop, performansz, köztéri intervenció, koncert, kiadvány, közösségi esemény, on-line projekt, stb.), amely az OFF- Biennále Budapest ideje alatt Budapesten, vidéken vagy külföldön valósul meg, és amely illeszkedik a lent kifejtett kurátori felvetéshez.

Az első OFF-Biennále Budapest mindenekelőtt egy alternatív működési modell kialakításáról szólt. A második kiadáshoz konkrét kurátori témafelvetést rendelünk, ez a tematikus keret határozza meg az OFF2 tartalmát. Annak érdekében, hogy több figyelem jusson az egyes produkciókra, ez alkalommal kevesebb projektet mutatunk be.

OFF-BIENNÁLE BUDAPEST
Az OFF-Biennále célja egy fenntartható, független, együttműködéseken alapuló és nemzetközileg beágyazott művészeti színtér megerősítése Magyarországon. Alulról szerveződő civil kezdeményezésként azért dolgozunk, hogy releváns tartalmakra épülő, kritikai szemléletű művészeti és társadalmi diskurzusokat kezdeményezzünk, illetve ezek láthatóságát, hozzáférhetőségét segítsük. Ennek érdekében megkezdtük egy, az állami infrastruktúrán kívül elhelyezkedő metaintézmény létrehozását, amely platformot teremt a független kortárs művészeti színtér kezdeményezései számára.

KURÁTORI FELVETÉS
Az OFF2 válsághelyzetben születik, amelyet elsősorban demokrácia-, intézményi- és értékválságként szeretnénk megközelíteni. Európa egyre több országában növekszik a társadalmi egyenlőtlenség és csökken a társadalmi mobilitás – részben a tudatos, a szegregációt elősegítő politikai akarat miatt. Erősödik a populizmus és az idegenellenesség, miközben a kultúra és az értelmiség szerepe csökken és leértékelődik. A szabadság megélése másodlagossá válik a létbiztonságért folytatott napi küzdelemben. Mely értékek kiüresedésére, manipuláltságára mutat rá ez a válság, és hogyan fogalmazhatók, építhetők újra a közösség (szolidaritás, tolerancia, együttélés, együttműködés, kulturális sokféleség) és a közjó (közvagyon, közérdek, kulturális örökség) fogalmai?

Milyen transznacionális együttműködési modellhelyzetek, szövetségek alkalmazhatók a mi céljainkra, és milyenek építhetők fel egy közösen megfogalmazott és felvállalt értékrendszer mentén? Mennyiben alkalmas terep a regionális művészeti színtér egy ilyen alternatív működésmód megteremtésére? Az OFF2 törekszik arra, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi, gazdasági krízishelyzetet az elmúlt évszázad egyes átmeneti időszakainak tükrében, kiválasztott esettanulmányokon keresztül vizsgálja. Svetlana Boymnak az OFF-Biennále Budapestet is inspiráló “off-modern” elméletéből kiindulva teszi fel az OFF2 a kérdést: milyen egykor zsákutcának tűnő ideákat, terveket, és utakat lenne érdemes feltárni és újra megvizsgálni a 20. század magyar történelmének számos átmenet- és válságidőszakából?

Az OFF2 tehát mind produkcióival, mind működésmódjával azt kutatja, milyen válaszok adhatók a jelenlegi válságra a nacionalizmuson, félelemkeltésen és bezárkózáson túl. Kapcsolódva a nemzetközi interdiszciplináris diskurzusokhoz, amelyek Európa újra demokratizálásáról, közös kulturális értékek mentén történő újragondolásáról szólnak, szeretnénk Magyarországról is elindítani egy művészeti-kulturális párbeszédet. A régió hasonló helyzeteket megélő közösségeinek (pl. Horvátországban, Lengyelországban, Görögországban) a tapasztalataira támaszkodnánk, olyan közösségekére, amelyek geopolitikai értelemben és a helyi közéleten belül is (tehát kétszeresen) marginalizáltak. Ebből a pozícióból kiindulva szeretnénk egy olyan együttműködést kezdeményezni, amely kifejezetten a művészet helyét, szerepét, felelősségét kutatja a jelenlegi válság megoldásáról való gondolkodásban, a jövőt tervező víziók kialakításában.

A fentiek fényében az OFF2 kurátori csapata a Gaudiopolis témát választotta az OFF2 keret- témájaként, hogy azon keresztül beszéljen az európai válságról és az ebből potenciálisan kiutat jelentő, akár utópikus elképzelésekről és gyakorlatokról.

GAUDIOPOLIS vagy AZ ÖRÖM VÁROSA
Gaudiopolis, vagy az Öröm városa egy gyermekköztársaság volt, melyet Sztehlo Gábor lutheránus lelkész alapított a második világháborút követően Budapesten. A közösség vallásra, társadalmi hovatartozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül több száz gyereknek adott otthont, akik a háborúban elvesztették szüleiket, otthonukat (vagy akár hazájukat). Gaudiopolis családias környezetet, és egy olyan közösséget is teremtett, ahol a modern pedagógia módszereknek, a kitűnő tanároknak és a mindennapos munkának köszönhetően feldolgozhatták traumatikus élményeiket és megtanulhatták, hogyan is lehet egy demokratikus társadalmat felépíteni. „Az öröm városának” saját kormányzata volt, választott képviselőkkel, és mindenkire (még a tanárokra is) vonatkozó törvényekkel. A tanulás és a mindennapos munka mellett a gyerekek saját újságot adtak ki, kiállításokat szerveztek, és színházi bemutatókat tartottak. Mint ebben az időben minden más gyermekfalut Európában, a Gaudiopolist is főként nemzetközi szervezetek és magánszemélyek támogatásából tartották fenn. Noha valamennyi állami segítséget is igénybe vettek, a gyermekotthon fenntarthatóságát nem kis mértékben az ott folyó munka biztosította, és független intézményként működött egészen az 1950 elején bekövetkező államosításáig. A gyermekköztársaság történetét a Valahol Európában című film (1948, rend. Radványi Géza) örökítette meg, melyben több, a közösséghez tartozó gyerek is szerepet kapott.

Gaudiopolis, mint valódi/megvalósult utópia megszűnt létezni a kommunista rendszerben, és nem csak amiatt, mert az intézményt evangéliumi szellemben vezették (a vallásosság egyáltalán nem is volt elvárás). Sokkal inkább azért, mert a gyermekköztársaság alkotmánya céljukat így írja le: „társadalmi korlátokat megszüntetve, önálló, öntudatos, önismeretre és önbírálatra törekvő, gyakorlatilag ügyes, elméletileg képzett” embereket nevelni. Ez a cél manapság még mindig vonzónak, noha elérhetetlennek is tűnik – akár „valahol” akár „bárhol” Európában. Vajon tudunk-e mi is hasonlóképp kezdeményezően fellépni? Megvan-e a bátorságunk ahhoz, hogy erőnket és kreativitásunkat összegyűjtve mindennek ellenében együtt csináljunk valamit? Van-e bennünk hit és kitartás, hogy a romokon építkezzünk, hogy felfedezzük közös értékeinket és közös céljainkat, amelyekért érdemes dolgozni? Létre tudjuk-e hozni hétköznapi küzdelmeink közepette és azok ellenében „az Öröm városát”?

MIT BIZTOSÍT AZ OFF-BIENNÁLE BUDAPEST?
Mivel az OFF-Biennále Budapest intézményi háttér nélkül létrejövő, alulról szerveződő civil kezdeményezés, amely a résztvevők aktív munkájára épít, ezért a stáb nem tudja az egyes projektek megszervezését és pénzügyi hátterének előteremtését vállalni – ezt a résztvevőktől várjuk. A biennále ideje alatt megvalósuló projektek megszervezése az adott kurátor/szervező/projektgazda felelőssége. Ennek részét képezi a projektek lebonyolítása, anyagi hátterének megteremtése, kiállítás esetén a látogathatóság/őrzés biztosítása, dokumentálás, egyeztetés az OFF2 stábjával, stb. Az OFF-Biennále szervezői amellett, hogy koordinálják a biennále egészét (ennek részeként a kommunikáció és az edukációs programok megszervezését, a honlap működtetését, az egységes arculat kialakítását), a lehetőségekhez mérten igyekeznek segítséget nyújtani az egyes projektek számára is (pl.: in kind szponzoráció, helyszín keresések, stb.), ez azonban nagyrészt a még feltárandó lehetőségek függvénye.

Az OFF2 stábja mindezen felül kurátori projekteket is megvalósít, amelyek új művek produkcióját, publikációt és nemzetközi együttműködéseket is magukba foglalnak.

HELYSZÍN
Az első OFF-Biennáléhoz hasonlóan a második kiadás fő helyszíne és központja is Budapest, a város különböző köz- és magánterei. Céljainkat tekintve ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a projekt kiterjedjen Magyarország más településeire és külföldre is, ebben várjuk a résztvevők javaslatait, aktív segítségét. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy az OFF-Biennále Budapest programjai ne jelenjenek meg állami fenntartású helyszíneken. Az intézményrendszerrel folytatott kritikai dialógust kezdeményező, vagy az archívumokkal, gyűjteményekkel, a kulturális örökséggel foglalkozó projektek szervezőit is arra kérjük tehát, hogy ezeket a projekteket ne állami fenntartású helyszínre tervezzék. Olyan alternatív megvalósítási formákat is támogatunk, amelyek nem rendelkeznek hagyományos értelemben vett helyszínnel (online- és publikációs projektek, stb.)

FINANSZÍROZÁS
Hosszabb távon nem célunk az állami infrastruktúra kizárása, hiszen ideális esetben egy független kulturális színtér a kormányzati intézményekkel együttműködésben, állami források támogatásával dolgozik. Mivel azonban jelen körülmények között a projekt egyik tétje a függetlenedés esélyeinek tágítása, ezért az OFF-Biennále nem pályázik állami forrásokra, és államilag támogatott projekteket nem fogad be.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az OFF-Biennále Budapest kurátori csapata fontosnak tartja és kezdeményezi az együttműködést olyan külföldi szervezetekkel, melyek hasonló tapasztalatokkal és célokkal rendelkeznek. Emellett a nyílt pályázaton is várjuk az olyan projekt-terveket, melyek a régióból származó vagy más hasonló tapasztalatokkal rendelkező országok szervezeteivel dolgoznak együtt, és olyan valódi együttműködésen alapulnak, melynek esetleg az OFF-Biennále keretein kívül is van folytatásuk.

A PÁLYÁZAT MENETE
A pályázatokat az OFF-Biennále kurátori stábja bírálja el, melynek tagjai:
Erőss Nikolett, Kopeczky Róna, Kozma Eszter, Páldi Lívia, Somogyi Hajnalka, Szalai Borbála, Székely Katalin.

A pályázatokat 2016. október 16. éjfélig, egyetlen PDF-ben összefogva (max 10 MB) várjuk az
office@offbiennale.hu e-mail címre.

Kérjük, a kiegészítő anyagokat (pl.: portfólió, videó, látványterv, stb) ne e-mailen küldjétek, hanem egy on-line felületre töltsétek fel, és csak a linkjét adjátok meg magában a pályázati anyagban.

A pályázati anyagnak a következőket kell tartalmaznia:

  • szakmai koncepció
  • projekt jellegének meghatározása (kiállítás, egy estés esemény, workshop, stb.)
  • résztvevők névsora (művészek, előadók, stb.)
  • résztvevő művészek honlapja vagy on-line portfóliója (linkek)
  • kapcsolódó vizuális anyagok (linkek)
  • pénzügyi megvalósítási terv (melynek a projekt előzetes költségvetése mellett tartalmaznia kell azt is, hogy a pályázó honnan kívánja előteremteni a szükséges forrásokat. A megvalósíthatóság a pályázat elbírálásának fontos kritériuma.)
  • a projekt szervezőjének neve és elérhetősége
  • a projekt tervezett időpontja és helyszíne (ha már tudható)

Amennyiben valaki nem kap visszajelzést a pályázat beérkezéséről 1 héten belül, kérjük jelezze!

A Gaudiopolis témával kiegészített, meghosszabbított kiírás közzétételének dátuma: 2016. szeptember 5.